Gyakori problémák együttlakás/lakótárs esetén..
Vannak gyakori problémák, amik könnyedén felbukkannak közös bérlés esetén.Ezek inkább hétköznapi apróságok, de komoly konfliktusforrás lehet belőlük, és megmérgezheti a hangulatot a lakók között.Persze mint már korábban említettük, a legszerencsésebb, ha hozzánk hasonlóan gondolkodó illetőt választunk, és már az elején letisztázzuk a részleteket.
Néhány példa, ami bosszúságot okozhat:
Ha megakarjuk előzni ezeket a problémákat, fogadjunk meg néhány hasznos tanácsot:
Nefelejtük el, hogy a közös bérlés egyik fő előnye, hogy van aki hozzon egy forró teá, ha ép lázassan nyomjuk az ágyat.
Ez sokszor megfizethetelen, törekedjük egy olyan légkör kialakítására, amiben ez természetes szivesség lesz a másik részéről.
Ezt a blogot tanulságként írtam másoknak, hogy ha alkalmad van változtatni, ne szalaszd el! Élj a lehetőséggel egy jobb élet reményében, ne félj változtatni!
A sors sajnos úgy hozta, hogy két éve albérletbe kényszerültem és vándorlok albérletből, albérletbe, állandóan össze vagyok csomagolva, be vannak dobozolva a holmijaim, csak a ruháim vannak szekrényben és az a néhány konyhai dolgom van elöl, amit használok. Egyre jobban azt érzem milyen szörnyű 62 évesen dobozokból élni és nem tudni ugyan már melyik dobozban van az, amit keresek és a holmim egyik fele itt, ahol élek, a másik fele 30 km-el arrébb egy házban, ami lakhatatlan. Volt egy kedves ismerősöm, aki pár hónapja felajánlotta a házát, az életét, amit ezúton is hálásan köszönök neki. Én sajnos nem éltem vele, amit azóta is nagyon, de nagyon bánok, mert nem adtam esélyt a dolognak és mert a félelmeim nagyobbak voltak annál, hogy változtassak és elmenjek sok km-el a családomtól, mert itt vannak a lányaim és az unokáim ezen a környéken. Pár hónappal később már másként látom a dolgokat és többé nem követném el azt a hibát, hogy éljek a felajánlott lehetőséggel, hogy jobbá tegyem a életem és ne albérletbe kelljen élnem. Már késő, mert ezt az utat a saját hibámból elszalasztottam és szomorú vagyok miatta. Még egy tanulsága van ennek a történetnek, hogy nem szabad senki jó vagy rossz tanácsára hallgatni, csak a saját szívedre és eszedre, én nem ezt tettem és elbuktam és most újra otthonkereső vagyok.